A Kosztolányi Család Honlapja - Kosztolányi család

A Vagyonszerzés

A Kosztolányi család megjelenése a 14. sz. közepén abban az idöben történt, amikor a földbirtok a rokonság családjai közt az elrendezödés tárgyát képezte s mintegy száz évig tartott, vagyis Nagy Lajos király uralkodásának kezdetétöl Mátyás király haláláig. Ezt mutatja az elsö adat, mikor hárman osztoznak 1356-ban Kont Miklós nádortól kiállított oklevél szerint, mégpedig Csankon (Dénes fia), Lóránd (Ananiás fia) és István (Csernek fia). Itt az osztozkodás tárgya a Kelemen birtokában lévö földek voltak, mert nem vesznek benne részt Paska leszármazottjai. Valószínüleg ekkor már nem élt Csernek sem, mert helyette fia István szerepel.

A Kelemen és Paska birtokok közt vitás lehetett a határ, az egyes birtokrészek hovatartozása, ami vitákat eredményezhetett. Talán ilyen rokonok közti vitának lehetett az áldozata Patauch (Dénes fia), akinek a halálát állítólag Tamás (Tiborc fia) okozta. A másodfokú unokatestvérek ügye Miklós nádor elé került, amint ezt az elözökböl láttuk. Hogy a jövöben a zavarokat elkerüljék és a birtokok határait pontosan ismerjék, határjáró levelet kapott Csankon 1361-ben Bebek István országbírótól. Ilyen határjárás emlékét örizte meg Arany János a Hamis tanú címü költeményében, ahol a tanuknak esküt kellett tenniök a birtok határait illetöleg. Az ilyen tanukat az öreg emberek közül választották, akik a határt jól ismerték. A határjárásnál homo regius szerepelt, a királynak megbízott embere, aki a közeli hiteshely szerzetes vagy kanonok tagjaival bejárta a határt és erröl jegyzökönyvet vettek fel. Ilyenkor természetesen mások is érdeklödtek, talán érdekelve is voltak. Nem egyszer elöfordult, hogy miután megállapították a határokat, a jelenlévö tizenévesekböl néhányat elkaptak és alaposan elfenekelték öket. Ezek még késö öregkorukban is emlékeztek, hogy hol kapták le öket tíz körmükröl s meg tudták mutatni a határ pontos vonulását. Ekkor még nem volt kataszter, nem volt térképezés. Az ilyen határjáró okmányokat a családi levéltárban örizték s mikor a birtok gazdát cserélt, akkor a hozzátartozó okmányok is gazdát cseréltek. A családi levéltárak legtöbb okmánya a birtokokra vonatkozik s csak mellesleg találunk bennük személyekre vonatkozó adatokat.

Úgy látszik, még mindig maradt kétes hely. Most Nagy Lajos király adott ki határjáró levelet 1373-ban Miklós (Ananiás fia), István (Csernek fia) és Márton (Ottmár fia) számára. Ennél már mindkét ág volt érdekelve.

A Lap Elejére

Vissza