Honlap  |   Legendák   |   Családfám  |   Kosztolányi család  |   Hires Kosztolányiak
Terképek  |   KVT 2003  |   Fotóalbum  |   Kapcsolatok



Gáspár ága



A családfa leáll a 10. ízben Katalinon, 11. ízben Erzsébeten és Éván, 12. ízben Krisztinán és Annán, valamint Borbálán, mint leányokon. Ellenben nincs meg a leszármazása a 11. ízen Istvánnak és Évának, és a 12. ízen Andrásnak.


A 10. ízen szereplö Gábor feleségül vette Zatureczky Évát és ezzel a Maróthi vagyon ráesö része átment a Kosztolányiak családjába.


Valószínüleg ez az ág szerezte meg Nemcsényt (Zathureczky-Maróthi örökség) és a Bars megye monográfiája szerint a Kosztolányi család itt már megvan a 17. sz. végén, mert a kastély építésére nincs adata, de viszont azt állítja, hogy a 13. ízen szereplö Sándor (ö Andrásnak mondja) fia László átalakíttatta, után Józsefé, majd utána Sándoré lett. Ez másképp nem magyarázható csak úgy, hogy az Andrásnak nevezett családtag Sándor nevet viselt (vagy kettös neve volt). (Bars megye 63 oldal).
1822-ben a sérelmes adórendelet miatt lemondott Bars megye egész tisztikara 1823. május 2-án Szentbenedeken. Az ügyek vezetésével megbíztak egy 12 tagból álló testületet s ezek közt van a 14. ízen szereplö Kosztolányi László (Bars megye 403. old.). Aki 1821 – 1834-ig a barsmegyei evangélikus egyház bányai kerületének a felügyelöje (Bars megye 218. old.).
 


A 15. ízben szereplö József 1843-1868-ig (?) a bányai egyházkerület felügyelöje volt. 

A 15. ízen lévö László 1845-ben esküdt. A század hetvenes éveiben a vármegyei vezéregyéniségei közt van. Alispánnak jelölik, de Simonyi Simont választották meg 1872. október 23-án névszerinti szavazással 12 szótöbbséggel. (Bars megye 47-439 old.). 1876 szeptember 21-én a közigazgatási bizottság 10 tagja közé választják. (Bars megye 448. old.). 1878-ban a tisztújító választmány tagjait névszerinti szavazással választják meg, köztük van László is. 1879-ben az alispánt egyesek el akarták marasztalni a garami járás föszolgabírójának sikkasztása miatt. Szavazással felmentették, amikor is az alispán mellett szavazott ö is. 

1880-ban az alispánt kijelölö bizottság tagja. (Bars megye 452-453. old.). Nyitra megye monográfiája jelzi, hogy a Nyitravölgyi Gazdasági Egyesületnek az elnöke Kosztolányi László, lehet, hogy ez öreá vagy pedig fiára László dr-ra vonatkozik. (Nyitra megye 222 old.).

Öccse, János esküdt volt, de 1848-ban  lemondott és honvédnak csapott fel (Bars megye 416. old.). Feleségének elöneve cserkveniki (Nagy Iván: II. 58 old, míg a XIII. 130 oldalon györgyei és füzesmegyeri elönévvel szerepel.

László és János legkisebb öccse Sándor 1860-ban a vármegye föjegyzöje (Bars megye 422. old.). 1867 április 27-én a megye 30 tagú bizottságot választ a megyei háztartás és költségvetés elkészítésére. Ennek a tagja Sándor, László bátyjával együtt. (Bars megye 429. old.). 1892-ben a koronázás 25 éves jubileumának küldöttségében helyet foglal Kosztolányi Sándor is. A küldöttség 11 tagból állott (Bars megye 488 old.). A Bars megyei evangélikus egyház bányai kerületének felügyelöje 1889-töl s ugyanakkor a gyámintézet elnöke (Bars megye 218. old.).

A 17. ízen szerepel Kosztolányi László dr. aki az Oszlányi Takarékpénztár igazgatósági elnöke. A pénzintézet 1872-ben alakult 100 000 korona alaptökével (Bars megye 273 old.).

A 17. ízen szereplö Kosztolányi István, aki a milleneumi bandérium tagja volt (Bars megye 497 old.) és az evangélikus egyház bányai egyház területének jegyzöje (Bars megye 218 old.). Nemességét 1910-ben igazolta.



A Lap Elejére

Vissza