 |
Honlap |
Legendák |
Családfám |
Kosztolányi család |
Hires Kosztolányiak
|
András ága 
A 9. ízben szereplö Mátyás felesége nemes Mártha asszony, aki Majthényi Márton feleségének, Kálnay Annának szóbeli végrendeleténél tanúként szerepel K. Bálint feleségével, nemes Dorottya asszonnyal és nemes Kostholani Ádámmal. A végrendelkezö minden vagyonát férjére hagyta s ezt megtámadta fivére, Kálnay Ferenc. Ebben az ügyben felvett három közjegyzöi okirat közül az egyik híres nagysága miatt, a hossza 87 cm, szélessége 62 cm a börhártyának. (Szerémi: Id. mü 628-631 old.). A 10. ízben Uriel szerepel, ö hirdette ki 1526-ban Bars, Trencsén, Turóc, Liptó és Árva megyében a királyi parancsot, hogy a tolnai táborba siessenek. (Nagy Iván: VI. 385 old.) A fegyverbe szólítás hírét Szalay Bálint deák hozta Bars megyébe. Az országgyülés Dóczi Ferenc föispánt és Gerendit bízta meg a hadikészületekkel. Bars megye kitett magáért s 1526. augusztus 29-én vívott csatában sokan el is estek. (Bars megye 324-325 old). A mohácsi vésznél szereplö Urielnek volt a fia László, aki 1600-ban alispán lett 35 szavazattal 25 ellenében s egészen 1628-ig viselte. 1601-ben és 1605-ben pedig országgyülési követ. (Bars megye: 393 old.) 1609-ben március 6-án Pozsonyból levelet kapott ily címzéssel: Ad Ladislaum Kosztholanÿ! Egregie dne…A levél válasz volt levelére, amelyet néhány napja írt öfelsége levelére, amelyben felajánlotta neki a Nógrád-megyei dicatori tisztséget. Sajnálják, hogy nem fogadta el, megfelelö szakemberek ajánlották. De idövel még számol a kamara képességeivel. Készséggel odaadták volna a Bars megyei dicát is, de jó néhány nappal elöbb Belaváry Dávidnak adták. Úgy látszik a kamara levélírója ismeretségben lehetett vele, mert a címzésnél szerepel: Egregio dno. Ladislao Kosztholanÿ e c.Amico nostro honoran. (Országos Levéltár: Expeditiones Camerales a. 1609.rakszám fasc.100.f.4.) 1626-ban halt meg. Ennek a Lászlónak a fia volt II. Uriel, akinek elsö, vagy második felesége Rajcsányi Bora, Rajcsányi Pál és Sándor Zsófia leánya. Rajcsányi Pálnak 1616-ban kelt végrendelete van. Borának bátyja Imre, nyitrai alispán volt. A rajcsányi család Nyitra megye legrégibb családai közé tartozik, mely eredetét a 11. századra tudja visszavinni oklevélileg. Elsö névröl ismert öse Bokon, aki Szent István és I. Endre királyok alatt élt. Bokon unokája Korus (Bod fia), Zala megye föispánja és nyitrai várnagy egy vadászat alkalmával megmentette egy medvétöl II. István életét, aki akkor még herceg volt. Ez a jelenet került be a család címerébe. Ebböl a családból szakadtak ki még a Korossy, Koncsek, Helbényi, Lipovniczky, Szeptenszky családok. A rajcsányi családnak volt birtokrésze Nemeskosztolányban. (Nagy Iván: IX. 588-593). A 14 ízben szerepel Kosztolányi László báró, vezérörnagy, a Mária Terézia rend lovagkeresztese. A rend története ezt írja róla: „Nemeskosztolányi Kosztolányi László báró, vezérörnagy atyjának barsmegyei birtokán Nemeskosztolányban született 1739-ben. Tizenötéves volt, amikor hadapródként belépett a 2. gyalogezredbe, ezzel végigküzdötte a hétéves háború elsö három hadjáratát, és 1759-márciusában föhadnagy lett a 39. gyalogosezdrednél. Ez év júniusában Kosztolányi tényleges századosként átlépett toszkánai szolgálatba és ott maradt nyolc évig. 1787 telén mint a 9. huszárezred alezredese fedezte Bukovinát a török ellen, Coburg herceg bevonulásánál (1788. március 12) saját csapattesttel rendelkezett, mely 2 századból, 2 lovasszázadból és 4 ágyúból állt, amikor Suczavából Lintenmare felé vonult, és április elején egy huszárkülönítménnyel felderítette Battusan környékét egészen 6 mérföldre Jassytól. Május 27-én Fabri tábornok parancsot kapott újabb felderítésre, hogy két huszárhadosztállyal az elöbbi várostól Vassiley felé (Galatz felé 10 mérföldre) kémleljen, és ott 29-én 2000 török megtámadta öt, akiket jó rendelkezéseivel és határozottságával nemcsak visszavert, hanem 47 halott hátrahagyásával egészen a Vassiley-patakig, mely egy órányira volt, üldözött. 1789 augusztus 28-án 25 000 török megtámadta Clerfayt tábornok hadtestét Mehádiánál. Kosztolányi, már ekkor ezredes ezredével a gyalogság és az elsö ütközet térközében volt. Zeneszóval vonultak fel csapataink az ellenség ellen; a tüzérség tüze, de még inkább csapataink gyors elörenyomulása láthatóan megingatták az ellenséget. Ebben a szempillanatban Kosztolányi huszáraival rájuk támadt. Seregestül elkezdett futni a mohamedán, és míg a szoros nem gördített elháríthatatlan akadályt, Kosztolányi bátor lovasai üldözték, egyedül csak ök 20 löszereskocsit és 5 zászlót zsákmányoltak. „9-én Kosztolányit rendelték ki, hogy 2 huszárhadosztállyal és 5 gyalogos zászlóaljjal üldözze mindvégig az ellenséget, amelyet ö túl a Czernán megtett. Ezért a fegyvertényéért kapta a lovagkeresztet. Erre ezredével együtt a Rajna mellé rendelték, és itt a lautenburgi sáncok bevételénél (1793) bátorságával kitünt, október végén vezérörnaggyá léptették elö, és a következö év májusában nyugdíjba vonult. Születési helyén halt meg 1806. október 30-án. ” (Dr. J. Hirtenfeld: Der Militär-Maria-Theresien-Orden und seine Mitglieder. Wien.1857. 270-271 old.). Ugyanezt hozza róla kivonatosan Bars vármegye monográfiája 400 old.). Feleségül vette Beliczay József (+1789) özvegyét, Pongrácz (szentmiklósi és óvári) Klárát, aki szintén 1806-ban január 6-án halt meg. A Pongrácz család Liptó megye ösi családjaihoz tartozik. Elsö névröl ismert öse Hauk Palkó, aki 1230-ban II. Endrétöl adománylevelet kapott. Töle veszik eredetüket a Szentiványiak, a Szmrecsányiak, Baánok, Pottornyaiak. A családban Ferenc 1690-ben báró, András 1762-ben gróf, majd az ifjabb grófi ágon Gáspár 1843-ban lett gróf. A megmaradt nemesi ág IV. Pongrácztól származtatja magát, aki 1508-ban mint bajmóc kapitánya szerepel és pallosjogot nyert. Ebböl az ágból származott Pongrácz Klára. II. Pongrácz a XV. században állandóan hadakozott, pártot cserélt a trónkövetelési küzdelmekben, hogy minél több birtokot szerezzen, végül a Hunyadiak mellé állt. Teleki (Hunyadiak kora I. 373 old.) így jellemzi: „mindig csak rablás után törekedve…a Vágmentében hol ravaszsággal, hol eröhatalommal kiterjedt és szép birtokot szerze magának”. Nemcsak a Felvidéken viselt pusztító háborút, hanem átment Morva s Lengyelországba, Ausztriába, söt Frigyes római királynak is hadat üzent. A nép turóci királynak nevezte hatalmaskodásai miatt. (Nagy Iván: IX. 401-443 old.)
A 13 ízben szereplö Ferenc felesége valószínüleg Turcsányi Róza. A Turcsányi család címere azonos a Divék nemzetség címerével. A 14. Ízben szereplö Mihály és Miklós felesége Reviczky Krisztina. Valószínüleg Mihály elöbb halt meg és Miklós elvette unokatestvérének özvegyét. (Nagy Iván: XI. 345-346).
Az itt szereplök közül Kosztolányi Aurél
(18 íz) jutott szerepléshez a vármegyében,
mint törvényhatósági bizottsági tag. Mikor
1883-ban Odescalchi Artur herceg 3000 bukovinai magyart hazahozott, a herceget
Kosztolányi Aurél üdvözölte. Ennek az évnek
a végén az új alispánt , Rudnyánszky
Tituszt szinté ö köszöntette. (Bars megye 459-460
old.). 1893-június 15-én a közgyülésen ö
üdvözli a 30 éves szolgálatát jubiláló
Benkö Lajos dr. tisztiföorvost „a töle megszokott ékesszólással”
(Bars megye 490 old.). Ugyanakkor indítványt terjeszt elö,
hogy a vármegye az egyházpolitikai javaslatok ügyében
intézzen felterjesztést az országgyüléshez
és a kormányhoz. (Bars megye 492. old.) 1896. május
12-én a milleneummal kapcsolatban a díszközgyülésen
nagy beszédet mondott, amelyben „a vármegye múltját
mesteri kézzel megírt vázlatban a közgyülés
ünnepi keretébe illesztette” (Bars megye 500 old.).
|
